Kamilla, a legjobb barátnőm most átjött és hozott egy csomó önsegítő könyvet. A lényegük azt volt, hogy szeressem magamat, meg fogadjam el magamat úgy, ahogy vagyok. Nagyjából a legkeményebb feladat, amire bárki is vállalkozik. Én legalábbis nem ismerek egyetlen egy embert sem, akinek ez sikerülni fog. Mindenki utalja magát valami miatt, mindenki megvan győződve arról, hogy ő selejt. Kivéve Deák Gergő, aki kettővel járt felettem gimnáziumba, de ő meg téved. Egész délután az önsegítő könyveket olvasgattam. Azt, hogy odaálljak a tükör elé, és azt mondogassam, hogy az „életem csupa öröm és szeretet” még meg is tettem, de nem éreztem jól magamat, csak egyre nyomorultabban. Ezek az írások nem nekem valók.